A legutóbb hotelként működő Szentháromság téri épület megmentése érdekében a magyar építészszakma számos tagja is felszólalt, sikert azonban ez sem hozott.

Október közepén elsőként számoltunk be a Budai Várnegyed változásának egy újabb fejezetéről, hírt adva arról, hogy új tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) néhány hét alatt teljesen kibelezte a szocializmus építészetének egyik legérzékenyebb és legjobban sikerült darabjának tartott, a Szentháromság téren álló, 1997-től három évvel ezelőttig szállodaként működő egykori diplomata lakóházat, hiszen azt tudományos konferenciaközponttá alakítják.

A Mátyás-templom, a régi budai városháza, illetve az eredeti méreteit épp most visszanyerő Pénzügyminisztérium épületének tőszomszédságában álló Szentháromság téri épület történetét, részleteit, illetve jelentőségét bemutató cikkünkben az átépítés terveit nem tudtuk megmutatni, hiszen a projekt még túl korai szakaszban állt, így a PADME kérdéseinkre adott válaszában csak arról számolhatott be, hogy

a régi bútorzat, illetve a belsőépítészeti megoldások eltávolítása a statikai felmérés szempontjából nélkülözhetetlen, a ház tartószerkezetének bontása a közeljövőben biztosan nem várható, az átépítés tervezése pedig még nem zárult le.

A Jánossy György és Laczkovits László tervei szerint született, épp negyven évvel ezelőtt átadott épület tér felőli állapota azóta sem változott, a háttérben zajló folyamatok azóta azonban jócskán előrehaladtak.

Cikkünk megjelenése után előbb a magyar építészszakma számos tagja, majd november elején a Magyar Építész Kamara (MÉK), majd a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöksége, végül pedig a Várnegyedben zajló projektek, illetve a kiemelt beruházások ellen szavát felemelő Huszonkettesek építészcsoport is felszólalt az ügyben. A MÉK állásfoglalásában javasolta a helyi védelem alá helyezését, ezt pedig a MÉSZ is támogatta, azóta azonban jó eséllyel semmiféle előrelépés nem történt.

Galéria

Marjai János / 24.hu

A budai Vár főterén bont modern épületet a jegybank alapítványa, hogy háború előtti külsőt állítson a helyére

Marjai János / 24.hu

Marjai János / 24.hu

Az épület arca 2021. októberében

Marjai János / 24.hu

Marjai János / 24.hu

A belsőépítészeti részletek eltávolítása után csak a csupasz falak maradtak

Marjai János / 24.hu

Marjai János / 24.hu

Az épületet érintő, látható munkák azóta is állnak, az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben (ÉTDR) azonban november 15-én elindult egy részleges bontási engedélykérés, ami miatt újabb kérdésekkel kerestük meg a PADME alapítványok sajtóosztályát.

ÉTDR

A válasz meglepő volt, hiszen a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet az épületet

a Várnegyed történelmi arculatához, az UNESCO világörökségi környezethez illeszkedő stílusban kívánja újjáépíteni, így az épület homlokzati képe és magassága megegyezik majd a háború előtti eredeti állapottal,

mikor három, egymástól merőben eltérő különálló épület állt itt egymás mellett.

Kurutz Márton, illetve Krámer István dr. / Fortepan Az 1906-os (felül), illetve a Budapest ostroma utáni, 1945-ös állapot

A levélből a terveket jegyző építész nevére is fény derült: azokat a RAPA Architects Kft. készíti el, a projekt felelős vezető tervezője pedig az irodát irányító, korábban Pro Architectura-díjjal is elismert, a 2012-es Év Háza-pályázaton egy balatonszéplaki villával (Basa Péterrel közösen) a MÉSZ különdíját is elnyert Reisz Ádám.

Reisz neve korábban az összedőlés szélére került Karczag-villa felújítási terve kapcsán is előkerült, sőt, a hosszú évekkel ezelőtt elkészült, de legkorábban csak 2022-ben megnyíló Sorsok Háza tervezésében is részt vett. Legfontosabb munkái persze nem ezek, hiszen az építész a Tetris ház (társtervezők: FBIS Architects, Vadász Tamás, Fernezelyi Gergely, 2019), a Kapás 21 (Fernezelyi Gergellyel, Kiss Dáviddal, illetve az FBIS-sel, 2019), sőt, Fernezelyivel együtt ő tervezte a Melinda úti Hármas villát is (2017).

A RAPA Architects saját honlapján közzétett ars poeticájának első mondatait látva az építészek a Szentháromság téren is egy kreatív tervet terelnek majd –

Alkotó építésznek lenni komoly kihívás. Ellenállni a könnyű gagyinak, sablonos biztonsági játéknak. Újrakezdeni, mikor már majdnem kész, de egy apróság nem stimmel. Felülemelkedni aktuális trendeken, és mélyebb értékek mentén megújulni minden alkalommal. Nem ismételni magunkat. Nem látható hibákat javítgatni. Nyomot hagyni, anyagból verset írni

–, ez azonban nem változtat a lényegen, miszerint a munkák során egy értékes épület tűnik el a város képéből, hogy a helyét átvegye egy, a tér felé a telken állt elődöt idéző, a bejárat mögött azonban modern arcot mutató konferenciaközpont.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A budai Vár főterén bont modern épületet a jegybank alapítványa, hogy háború előtti külsőt állítson a helyére
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here