Feliratkozás a Reggel 4 hírlevélre

Ha minden hétköznap reggel tudni akarod, amit aznap tudni kell, add meg az e-mail címed!

Jó reggelt! Meleg ma sem lesz, de esni sem fog annyit.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Várakozó emberek a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban kialakított oltópontnálFotó: Varga György/MTI/MTVA

Október óta nem jelentették olyan kevés áldozatát a magyarországi járványnak, mint hétfőn. Szijjártó Péter ezzel párhuzamosan kijelentette, hogy

„Magyarország egészségügyi és gazdasági szempontból is a legsikeresebb választ adta a koronavírus-járványra Európában”.

Csak emlékeztetőül: az egész világon Magyarországon haltak meg lakosságarányosan a legtöbben a járvány eddigi másfél évében.

Hétfőn nem ez volt az egyetlen meglepő kijelentés a járványról az országban. Azt is megtudhattuk, hogy 100 nap múlva sor kerül a debreceni nemzeti oltóanyaggyár alapkőletételére, ami a kormány tervei szerint képes lesz arra, hogy

„2022 végétől biztosítsa az önellátást a járványokkal és a fertőző betegségekkel szemben védő oltóanyagból a magyarok, illetve a Kárpát-medence számára”.

Azt nem tudni, hogy ez a tervezett gyár milyen vakcinát gyártana. Az viszont már biztos, hogy könnyebb lesz a Pfizer vakcináját felhasználni, mert az új európai iránymutatás szerint már nem kell annyit fagyasztani. És az is biztató, hogy hatásosnak tűnik a koronavírus ellen egy új, brit-francia koprodukcióban készülő vakcina is.

T -11 HÓNAP

Fotó: HECTOR RETAMAL/AFP

A következő egy év egyik slágertémája a Fudan egyetem lesz. Az ellenzéknek elemi érdeke a kampányban felszínen tartani ezt a szimbolikus ügyet.

Hétfőn megbeszélést tartott Palkovics László, a kormány Fudan-felelőse, valamint Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester. Ezt követően egészen másról beszéltek.

Baranyi és Karácsony most lakossági konzultációt indít, amiben arra kérik a budapestieket, hogy mondják el a véleményüket a hatalmas beruházásról. A főpolgármester pedig azt is közölte, hogy választási győzelme után angolul,  nemzetközi sajtótájékoztatón jelentené be, hogy mégsem épül meg a Fudan Egyetem.

További véleményütköztetések kormány és ellenzék közt:

VERSENY AZ INDIAI VARIÁNSSAL

A járványügyi szabályok betartását ellenőrző Covid-felügyelő az újranyitó LondonbanFotó: NIKLAS HALLE’N/AFP

Szerencsétlen egybeesés Nagy-Britanniában: az ország éppen akkor kezdett el teljesen megnyitni, amikor a behurcolt indiai vírusvariánsnak köszönhetően egyre több helyen alakulnak ki kisebb-nagyobb gócpontok.

Több egészségügyi és epidemiológiai szakember azt állítja, hogy hiba volt ebben a járványhelyzetben is ragaszkodni a nyitáshoz. Szerintük a briteknek vissza kellene fogniuk maguknak, és továbbra sem lenne szabad zárt térben találkozni egymással, mert ezzel újabb járványhullámot kockáztatnak.

Az Indiában hatalmas pusztítást végző variánsról még keveset tudunk, de feltételezések szerint akár 50 százalékkal is fertőzőbb lehet, mint a vírus korábbi mutációi. A világon a brit oltási program a legjobbak között van, de még így is közel az ország fele nem kapott egyetlen oltást sem. Így most gyakorlatilag versenyfutás kezdődik: minél több embert kell beoltani, mielőtt az indiai variáns újabb járványhullámot indíthatna el.

Hogy más országokban, például Magyarországon mit okozhat az indiai variáns, azt még a brit járványjövőnél is nehezebb megjósolni. Például azért is, mert hiába jelentették már a B.1.617.2 mutáció felbukkanását gyakorlatilag az összes környező országból, a magyar hivatalos szervek erről még semmit nem mondtak. Így csak feltételezhetjük, hogy az indiai variáns már Magyarországra is megérkezett.

MONETÁRIS HARC

Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Varga Mihály pénzügyminiszter (b), Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (j) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gazdasági évnyitóján az InterContinental Budapest szállóban 2020. március 10-énFotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Komoly bejelentéssel kezdte a hetet Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Virág arról beszélt, hogy júniustól a magyar monetáris politika új szakaszba lép, a gazdaság újranyitásával ugyanis nagy inflációra is lehet számítani, és ezért az MNB júniusban várhatóan emelni fog az alapkamaton. A bejelentés hatására máris 0,7 százalékkal erősödött a forint árfolyama az euróhoz képest.

A nyilatkozat azt mutatja, hogy egyre nagyobb a különbség a jegybank és a kormány között a magyar gazdaság helyzetének megítélésben.

  • A jegybank úgy látja, a magyar gazdaság elért abba a szakaszába, amikor már nem szorul akkora segítségre, sőt, a gazdaságpolitikai segítség már inkább árt, mint használ, mert fokozza az inflációt.
  • A kormány szerint viszont 2021-ben és 2022-ben még ráfér a gazdaságra a segítség, ezért például a jövő évi költségvetésben is 5,9 százalékos hiánnyal számol.

A kamatemelés bejelentését úgy is lehet értelmezni, hogy az MNB jelzi a világ – és persze a magyar kormány – felé, hogy ha a kormány nem hajlandó visszafogni az élénkítést, akkor megteszi a jegybank, akár tetszik, akár nem.

FORGALMI LÉPÉSEK

Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

Ahogy az várható volt, a pesti alsó rakpart hétvégi lezárása a forgalom elől egyfajta hozzászoktatása volt a budapesti autósoknak ahhoz, hogy el kellene hagyniuk a Duna partját. Ennek a leszoktatásnak a következő lépéseként hamarosan megkezdődhet a rakpart Kossuth tér és Margit híd közötti sétányosítása.

Az autók továbbra sem lesznek innen teljese kitiltva. A tervek szerint az érintett részen 4-5 méter széles sétányt alakítanak ki, eltüntetik a szalagkorlátot, 35 fát ültetnek, 30 kilométer/per órára korlátozzák az autók sebességét, és mindenféle egyéb módszerekkel is segítik, hogy a városlakók könnyebben is hozzáférhessenek a folyójukhoz. A távlati cél minden bizonnyal az autóforgalom teljes kivezetése az alsó rakpartról, de ez még optimista becslések szerint is nagyon messze van.

A városlakóknak visszaadott folyóra az egyik legjobb példa Párizs, ahol a Szajna partját hosszú évek munkájával sikerült élhetővé tenni. A francia főváros hagyományosan élen jár merész urbanisztikai megoldásokban, amire jó példa, hogy jövőre már Párizs egész belvárosában radikálisan csökkentenék az autóforgalmat.

A jövőben csak a belvárosi lakosok, a mozgáskorlátozottak, illetve az áruszállító és fuvarozó járművek hajthatnak majd be Párizs központi négy kerületébe. Így az átmenő forgalom is tilos lesz. Azoknak, akiknek nincs bejelentett lakcímük ezekben a kerületekben, nemcsak parkolni nem lesz majd szabad itt, hanem egyszerűen behajtani sem. Abban bíznak, hogy ez kevesebb, mint a felére csökkentené a párizsi belváros autóforgalmát.

Hasonlóan nagyívű közlekedéspolitikai újításra készül Egyiptom, ahol kétsávosra szélesítenék a Szuezi csatornát. A cél megakadályozni, hogy ismét előfordulhasson a márciusi eset, amikor egy keresztbe állt konténerhajó miatt leállt a globális tengeri kereskedelem.

MINDENKI NYER

Izraeli elhárító rakéták cikáznak az égen, miután a Hamász és a szövetségese, az Iszlám Dzsihád újra rakétákat lőtt ki a Gázai övezetből.Fotó: MAHMUD HAMS/AFP

Egyelőre nem tűnik úgy, hogy bármelyik érintett fél, vagy bármelyik nagyhatalom összetörné magát a palesztin-izraeli konfliktus rendezésén. Az egy hete kirobbant alacsony intenzitású háború eddigi leghalálosabb napja nemhogy megtorpanásra bírta volna a feleket, Benjamin Netanjahu miniszterelnök még vasárnap közölte, hogy hétfőn minden korábbinál intenzívebb csapásokat kíván mérni a Hamászra, a Gázai övezetet uraló terrorszervezetre.

A legújabb palesztin-izraeli konfliktus azonban nem lesz sorsfordító a térségben, de egyelőre egyik félnek sem áll érdekében a harcok gyors lezárása, hiszen a bukásra álló Netanjahut megmentette a konfliktus, a Hamász pedig harciasságával növelheti befolyását Ciszjordániában.

Máshol:

A Fidesz fiatalos életérzése
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here