Elhunytak
+ 249
Σ 18 952

Kórházban
– 68
Σ 11 805

Fertőzöttek
+ 7 587
Σ 593 710

Tesztek
+ 33 316
Σ 4 367 900

Oltottak
+ 59 674
Σ 1 696 110

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Az elhízás világszerte járványszerűen terjed, az Egyesült Államokban pedig még a világátlaghoz képest is rendkívül súlyos a helyzet. A legfrissebb adatok szerint az amerikai népesség 42,4 százaléka elhízott, vagyis haladja meg a bmi-je a 30-at. Erre tekintettel különösen riasztó, hogy egy friss, igaz, kis mintán végzett felmérés szerint az USA-ban, ahol sok államban hosszú hónapokig tényleges kijárási korlátozások voltak – tehát nem csak néhány bolt tartott zárva a plázákban, hanem az emberek ténylegesen nem hagyhatták el az otthonukat -, a bezártságra és semmittevésre ítéltek havonta átlag közel egy kilót szedhettek magukra.

Az USA-ban a járvány során több államban is szigorú karantént vezettek be, ténylegesen nem szabadott senkinek elhagynia az otthonát. Ezen az immár egy éves fotón a teljesen kihalt Brooklyn-híd látható New Yorkban.Fotó: Victor J. Blue/AFP

A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) három kutatója tanulmányában olyanok adatait vizsgálta, akik rendelkeznek blue tooth-os okosmérleggel, vagyis objektív mérési adatokból indulhattak ki. Megállapításaik szerint a vizsgált csoport tagjai átlag tíznaponta szedtek magukra 27 deka plusz súlyt, vagyis havonta már bő 80 dekát, csaknem egy kilót.

Ennek az általánosan káros hatásai mellett a járványban extra súlyos következményei is lehetnek, az elhízás ugyanis a koronavírus egyik leggyakoribb komorbiditási tényezője – a gyakran emlegetett alapbetegségek közül az egyik legpusztítóbb.

Bár a kutatók elismerik, hogy a havi 80 dekás testsúlygyarapodás tán nem is tűnik soknak, a járvány elhúzódása miatt ez hosszú távon igenis komoly súlygyarapodást okozhat, annak minden kártékony egészségügyi következményével együtt.

Pláne, hogy a vizsgálatban, annak korlátozottsága miatt, lényegében olyanok vettek részt, akik nagyon tudatosan figyelik a testsúlyukat. A kutatásban részt vevő Gregory Marcus kardiológus szerint például a vizsgált 269 személy közül a karantén előtt sokaknak éppen csökkenőben volt a testsúlya, a minta fele pedig normál testsúlyú volt, vagyis arányaiban kevesebb volt a mintában a túlsúlyos és az elhízott, mint az alapnépességben. Ilyen kis mintából nehéz általános érvényű következtetéseket levonni, de meglátásuk szerint ez a tényező inkább arra utal, hogy a valóságban a jelenség még gyakoribb, a súlygyarapodás pedig nagyobb is lehet.

A folyamat persze logikus. Az otthonaikba bezárt emberek napi fizikai aktivitása jelentősen csökkent. És itt nem csupán a sportolási lehetőségekre kell gondolni, hanem olyan hétköznapi dolgokra, mint amikor munkába menet a busz után futnak, vagy csak leugranak a boltba. “Nagyon sok kalóriát égetünk olyan hétköznapi tevékenységekkel, amiket nem jellemeznénk testmozgásként” – mondta a New York Timesnak Leanne Redman, a Louisianai Állami Egyetem Oennington Biomedikális Kutatóközpontjának klinikai fiziológusa, aki saját, a fentitől független kutatásában arra jutott, hogy bár a karantén elején az emberek többnyire igyekeztek egészségesebben étkezni, ez nem tudta ellensúlyozni a kényszerű tespedés kárait. A tespedésről amúgy globálisan is vannak adatok, az UCSF kutatói egy korábbi vizsgálatukban a világ kétszáz országából gyűjtötték össze csaknem félmillió ember okostelefonos lépésszámlálójának adatait, amely alapján arra jutottak, hogy tavaly márciusban, miután az Egészségügyi Világszervezet kihirdette a világjárványt, 27 százalékkal esett az átlagosan megtett lépések napi száma.

A járvány miatti tétlenség komoly elhízásveszélyt is jelent
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here