A Mexikó dél-nyugati részén fekvő Aguililla városa fölött egyre többet hallani fura, zümmögő hangokat. A helyiek számára viszont nem nagy rejtély, hogy mi adja ki ezt a hangot, és hogy mit kell ilyenkor csinálni: valószínűleg az egymással viaskodó drogkartellek próbálják egymást drónokról lebombázni, úgyhogy irány elbújni valamerre. A kábítószer csempészek egyre inkább rákaptak a drónozásra, kis módosításokkal robbanóanyagokat vagy drogot is tudnak rájuk erősíteni, a kartellek tagjait pedig szabadúszó oktatók tanítgatják, hogyan kell irányítani a kis szerkezeteket. És miközben Mexikóban, és egyre inkább az Egyesült Államokban is cikáznak a kartelldrónok, a hatóságok egyelőre nem igazán tudnak mit kezdeni ezzel az egyre ijesztőbb jelenséggel.

Mesterségem címere: kartelldrón-pilóta

Idén tavasszal bejárta a világsajtót a hír, hogy a drogkartellek három mexikói államban is drónokról bombáztak rendőröket és katonákat. Michoacán államban például a helyi rendőrök éppen fel akartak számolni egy útblokádot, amit az egymással háborúzó kartellek helyeztek el, mikor egy drón lebombázta őket, két rendőrt is megsebesítve. Ezután az amerikai sajtó rászállt a témára, és az elmúlt hetekben több hosszú cikk és interjú is jelent meg, amelyeket a kartellek drónpilótáival készítettek.

A The Courier Journal például a Cárteles Unidos nevű szervezet egyik állítólagos pilótájával beszélt, aki elmondta, hogy ennek a kartellnek legalább 100 drónja van, az ezeket reptető pilóták pedig csak az “ég urainak” hívják magukat. A drónokat az Egyesült Államokból importálják fedőcégeket keresztül, amelyeknek van valami legális indoka, hogy miért is kell nekik annyi drón. Nem kell nagy dolgokra gondolni, az Insidernek nyilatkozó drónpilóta, aki a Cárteles Unidos legfőbb ellenségének, a Cartel Jalisco Nueva Generacion (CJNG) kartellnek dolgozik, kedvenceik közé tartoznak a Mavic 2 típusú drónok, ezeket 300-350 ezer forintért Magyarországon is lehet kapni.

Kis buherálás után pedig már lehet is rászerelni mindenfélét, amire egy militarizálódó drogcsempész bandának szüksége van. Ezek a drónok nem tudnak nagyon messzire repülni és nagyon sok drogot sem lehet rájuk erősíteni, de az Insider forrása szerint olyanok, mint kis repülő hangyák, kis részletekben elég nagy mennyiségű drogot lehet velük átröptetni a határon.




A mexikói drogkereskedők egyik drónja, mellette egy kiló metamfetamin, amivel együtt átröptették az amerikai határon.



Fotó:

Twitter


Az amerikai hatóságok először 2015-ben foglaltak le egy “narcodrónt” a kaliforniai határ közelében, ezzel állítólag négy körben több mint 12 kiló heroint csempésztek át a határon. Azóta 170 hasonló esetről számolt be az amerikai határőrség, bár hogy ez hány drónt és mennyi kábítószert jelent, azt nem árulta el a hatóság. Drónokkal különösen jól lehet a határ sűrűbben lakott részeinél csempészni, az elmúlt években például több drónt lehet látni San Diego San Ysidoro nevű városrészében, közvetlenül a mexikói-amerikai határ mellett. Más részeken nem feltétlenül magára a szállításra használják a drónokat, hanem arra, hogy megfigyeljék a határ menti járőröket és rádión értesítsék a hús-vér csempészeket, amikor tiszta a levegő. Az amerikai határőrséget már annyira zavarja a sok zümmögő drogcsempész, hogy 2019-ben bejelentette, hogy antidrón rendszert fog alkalmazni, ami megzavarja a pilóták rádió jeleit, ezzel irányíthatatlanná téve a drónokat.

Légi drogháború

A mexikói rendőrök nagy szerencséje, hogy nagyon sok robbanószert se lehet a drónokra akasztani, hogy mondjuk épületeket lehessen megsemmisíteni vagy halálos sebesülést lehessen okozni. A mexikói hadügyminiszter, Luis Cresencio Sandoval szerint nem is annyira hatékonyak, mint ahogy a bandák szeretnék. Viszont azért elég ijesztőek lehetnek ezek a kis zümmögő bombázók, amelyekre C4 plasztikbombákat és hasonlókat, néha pedig csak egy kibiztosított kézigránátot aggatnak, hogy azt gyorsan rádobják az ellenfelekre. Az Insider forrásai szerint

erre a feladatra a CJNG egy külön specialistát alkalmaz, egy “El Chino drones” nevű figurát, aki a legenda szerint a mexikói tengerészgyalogságnál szolgált, mielőtt tudását inkább a kartellnek adta el. Aguililla 15 ezer fős kisvárosa, ahol a rendőröket lebombázták, több szempontból is különösen kiemelt helyszíne a kartellháborúnak. Egyrészt ez Mexikó legfőbb ópiumtermesztő területének kapuja és a metamfetamin előállítás egyik központja, így minden kartell nagyon szeretné az ellenőrzése alá vonni a területet. Másrészt itt született a CJNG vezetője, Nemesio Oseguera Cervantes, avagy El Mencho, Mexikó legkeresettebb bűnözője. AZ elmúlt hónapokban megint felpörgött a bandaháború a környéken, Aguililla utcáin viszonylag rendszeresen lehet lefejezett testeket találni, ebben a háborúban pedig a “levegő urai” felderítőként és bombázóként is részt vesznek.




A CJNG területét a grafiti, a drogháborút a golyónyomok jelzik ennek az aguilillai épületnek az oldalán.



Fotó:
ENRIQUE CASTRO/AFP

A Mexikó egyes részeit teljesen leuraló, egymással és a hatóságokkal háborúzó kartellek drónhadviselése is azt jelzi, hogy ezek a bűndandák egyre inkább magánhadseregekként uralják az ország egyes részeit. Éppen ezért az amerikai bűnüldözésben egyre többen gondolják, hogy terrorszervezetté kellene nyilvánítani a mexikói kartelleket. Bár hogy ez hogyan segítene megtörni a bandák hatalmát, amire már így is évtizedek óta nagyon komoly erőforrásokat áldoz az amerikai és mexikói kormány, az nem teljesen egyértelmű.

Terroristák kedvenc játéka

Mindenesetre nem a mexikói kartellek lennének az első terrorista csoportok, amelyek rájöttek, hogy pár százezer forintért kapható drónokkal és kis sufni tuninggal nagyon komoly fegyvereket lehet előállítani. Olyanokat, amiktől még a legharcedzettebb embereket is elfog a félelem. Ilyen ember például Mezer Szadun őrnagy, aki elit kommandójával kulcsszerepet játszott abban, hogy az iraki és kurd csapatok vissza tudják foglalni Mosul városát az Iszlám Államtól.

Szadun a mosuli rendőrség kölünleges egységének vezetője volt az Iszlám Állam feltűnése előtt, majd pedig egy olyan elit csapatot irányított, akik mind elvesztettek valakit az ISIS elleni harcokban, és bosszúra esküdtek. Mindez annyira akciófilmbe illő, hogy a Netflix forgatott is Szadunról és alakulatáról egy filmet. Robert Evans haditudósító podcastjában úgy írta le az őrnagyot, mint a legfélelmetesebb ember, akit valaha látott. Evans a Mosulban töltött ideje alatt egyszer látott valami félelemhez hasonlót kiülni az őrnagy arcára: amikor az ISIS drónjairól kérdezett. A kicsi, gyorsan cikázó, általában fehér színú drónokat szinte lehetetlen volt időben meglátni, és ha látták is a katonák, szinte lehetetlen volt eltalálni. Csak a zümmögést lehetett hallani, ami pedig azt jelentette, hogy bármikor az ember fejére dobhatnak egy bombát, vagy bemérheti egy aknavető, amely a drón kameráján keresztül látja az ellenséget.

Az ISIS ráadásul hamar rájött, hogy az amerikai Humvee-k tetején nem olyan vastag a páncélzat, mint oldalt, így komoly károkat lehet bennük okozni egy drónról lepottyantott robbanó szerkezettel. Egy fölfegyverzett Humvee 2019-ben nagyjából 250 ezer dollárba, vagyis több, mint 71 millió forintba került. Az ezeket elpusztító vagy harcképtelenné tevő drónok (Evans szerint az ISIS kedvenc modellje a DJI Phantom) típustól függően félmillió és kétmillió forint között kaphatók, így még a robbanószerek költségét beleszámolva is látszik, milyen olcsón mekkora károkat lehet okozni ilyen eszközökkel.

Még nagyobb a kontraszt azoknál a támodásoknál, amelyeket az Szíriában állomásozó orosz alakulatok szenvedtek el drónoktól. Az orosz hadsereg a szíriai Hmeimim városában hozott létre támaszpontot, innen indították a vadásrepülőiket is. Ezt a támaszpontot 2018 januárjában több hullámban házilag gyártott drónok támadták meg, két orosz katonát megöltek, több repülőgépet komolyan megkárosítottak és egy hétre gyakorlatilag kivonták a támaszpontot a forgalomból. A támadásokhoz még csak nem is online kapható drónokat használtak, hanem fa és műanyag alkatrészekből eszkábáltak össze nagyobb játékrepülőnek kinéző szerkezeteket, amelyekre bombákat erősítettek. Nem sokkal később pedig a kurd PKK támadta meg a török hadsereg egyik bázisát hasonlóan összebuherált szerkezetekkel. Mindez azt is jelenti, hogy a mexikói kartellek drónbombázói nem azért nem tudnak még hatékonyan embereket ölni, mert az technikailag nem lehetséges, hanem mert még nem jöttek rá pont, hogy hogyan kell.




Ezzekkel a játékrepülőnek kinéző, házilak eszkábált drónokkal rongáltak meg orosz vadászgépeket szíriai terroristák.



Fotó:
Sputnik via AFP

A dróntechnológia fejlődése tehát nem hiába aggasztja a hatóságokat világszerte. Zárásul például meg kell említenünk az egyik legújabb esetet, ami álmatlan éjszakákat okoz az amerikai nyomozóhatóságoknak.

A határőrség és a rendőrség helikoptereit ugyanis pár hónapja lekörözte egy “nagyban módosított” drón Tuscon városa fölött, ami előtte olajvezetékek és katonai létesítmények körül lebegett. Az eset még februárban történt, az FBI pedig azóta sem tudja, kié lehetett az a másfél méteres drón, ami 4200 méteres magasságba is fel tudott emelkedni és két helikopter elől is el tudott menekülni az arizónai város felett. A találgatásokban felmerült, hogy ez is a kartellek egyik drónja lehet, bár akkor nem tudni, miért körözött a Kinder Morgen olajtársaság vezetékei és a város melletti katonai bárzis körül, ráadásul Tuscon nincs is olyan nagyon közel a mexikói határhoz.

Drónokkal vívják a drogháborút a mexikói kartellek
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here