Amíg az eddig nemzetközi piacon lévő vakcinák mind kétdózisúak voltak, addig az Európai Unióban legutóbb engedélyezett Johnson & Johnson oltóanyagnál csupán egyetlen dózisra van szükség ahhoz, hogy a 85 százalékos hatékonyságú védelmet elérjük. Miben más ez a vakcina a többinél, és miért csak most került piacra? Jobb-e az egy dózis, mint a kettő?

A Johnson & Johnson vackináját a cég belgiumi leányvállalata, a Janssen Pharmaceuticals és a bostoni székhelyű Beth Israel Deaconess Orvosi Központ fejlesztette közösen. A vállalat az oltásfejlesztés kezdeti szakaszában már látta, hogy néhány másik gyógyszergyár előrébb tart, ezért kicsit más utat választott, mint azok, amik az elsőségre törekedtek – és valószínűleg ennek a stratégiának hála fogja megtalálni a helyét a piacon.

Az, hogy a Johnson & Johnson oltása egydózisú, a többi meg kettő, semmit nem jelent abból a szempontból, hogy jobb vagy rosszabb vakcináról beszélünk

– mondta el a 24.hu-nak Dr. Balkányi László, aki 12 évig dolgozott a stockholmi Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban. „Ez egy üzleti-stratégiai döntés volt a vakcinafejlesztés kezdetén mindegyik gyártó számára, hogy milyen modellt visznek végig a kutatásokon, minden ilyen döntés mögött pedig hosszas és bonyolult költség-haszon elemzés áll.”

A Pfizer például kockáztatott: bevállalta azt, hogy a vakcináját csak nagyon alacsony hőmérsékleten, mínusz 70 Celsius-fokon lehessen tárolni, de mivel úgy gondolták, a logisztika megoldható, ezt átlépve végül ez lett az első engedélyeztetett oltóanyag a COVID-19-re.

Ez a cég arra törekedett, hogy minél előbb legyen vakcinája. A Johnson & Johnson valószínűleg látta, hogy az elsők közé bekerülni már nem sok esélye van, ezért több szempontból is más utat választott, mint a végül hamarabb „befutott” mRNS alapú oltások gyártói:

két dózis helyett egyet kezdett el tesztelni, és vektorvakcinát készített, ami sokkal praktikusabb szállítás és tárolás terén is

– erről itt írtunk bővebben. Ez viszonylag kockázatos döntés volt, de úgy tűnik, bevált, hiszen az első dózis után is működik az oltásuk.

Valójában a Johnson & Johnson vakcinája és a többi adenovírus vakcina között alapvető különbség nincs, persze nem ugyanazok, de a technológia nagyon hasonló. „Most már azért kezdjük látni, hogy a Pfizer, az AstraZeneca és talán a többi vakcina esetében is az első dózis is hatékony, a második, úgynevezett booster, vagy emlékeztető oltás csak a hatásosságot növeli” – mondta Dr. Balkányi László.

„Még soha nem volt olyan, hogy ilyen hamar sikerüljön egy kórokozóval ellen több oltást kifejleszteni és engedélyezésig, tömeggyártásig elvinni” – jegyezte meg a szakember. „Ez elképesztő tudományos teljesítmény. Átnéztem a szakirodalmat, az elmúlt tíz év száztizegynéhány oltásfejlesztései közül mindössze tizenvalahányból lett csak sikeres vakcina. Már most látszik, hogy a COVID-19 esetében egy sokkal sikeresebb ciklusban vagyunk, ez annak köszönhető, hogy elképesztő mennyiségű erőforrást mozgósítottak a koronavírus elleni oltás fejlesztésére.”

A három E

Eredményesség (efficiency), hatásosság (efficacy) és hatékonyság (effectivity) – ez az a három mérőszám, amivel meg lehet állapítani egy oltás sikerességét. A koronavírussal kapcsolatban leggyakrabban a hatásosságot szokták emlegetni, hiszen ez az, amit a leghamarabb meg lehet állapítani a tudományos kutatásokból: ez azt mutatja, kissé leegyszerűsítve, hogy ha egy 100 fős populáció placebót kapott, közülük pedig 10-en betegedtek meg, a beoltott 100 főből pedig 1 ember, akkor ennek arányában a hatásosság 90 százalékos. A hatékonyság az a mutató, ami a beoltott emberek közül azt mutatja meg, hánynál termelődik ellenanyag, és hánynál nem. Az eredményesség pedig később derül majd ki – nem az oltásra, hanem az egész oltási kampányra vonatkozik ugyanis a mérőszám, és sok dimenziója van: lehet mérni, mennyivel kevesebben haltak meg, mennyivel kevesebben kerültek kórházba. Az engedélyekhez elsősorban a hatásosságot nézik, hiszen ez az eredmény az első, ami megszületik a tudományos kutatásokból.

A gyors munkához az is hozzájárult, hogy a korábbi két, más típusú koronavírusok, a SARS és a MERS járványok esetében is kezdődtek vakcinafejlesztések – utóbbinál már a preklinikai fázisokig is eljutottak, de úgy alakult a járványügyi helyzet, hogy nem kellett, nem is lehetett tovább fejleszteni.

A Johnson & Johnson oltása tehát csak annyiban más a többi, kétdózisos oltásokhoz képest, hogy a gyártó más technológiát választott, és kockáztatott, hogy egy dózis is elegendő lehet a megfelelő védettség kialakulásához. Ezt a végig vitt fázis 1-2-3 vizsgálatok visszaigazolták. Ezzel pedig sikeresen szerezhet magának helyet a piacon a többi, egyelőre kizárólag kétdózisú vakcinák mellett.

Ezért elég egyetlen adag a Johnson & Johnson vakcinájából
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here