Bontások, átépítések, kulturális veszteségek – ezek várhatók a következő években.

A Magyar Rádió egykori épületeibe, illetve azok környékére költöző Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2027-ben nyitja meg az új kampusz minden kapuját a diákok előtt, az első épületekben azonban már három év múlva megindulhat az élet – adtuk hírül áprilisban, majd hosszú cikkben számoltunk be a terület átépítésével járó esetleges veszteségekről. Írásunkban főleg az aggályainkat fogalmaztuk meg, hiszen a területen számos olyan értékes épület, épületrész, védelmet élvező stúdió, illetve kultúrtörténeti szempontból jelentős hely található, amik elveszítésével a magyar rádió-, illetve a budapesti várostörténet számos fontos szelete tűnne el örökre.

Az ügy július közepén lépett előre – a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs ekkor egy Facebook-posztban ugyanis arról számolt be, hogy

a laborokkal, műszaki és informatikai kutatóközpontokkal is rendelkező, korszerű egyetemi épületek tervezési folyamata elért a részvételi szakasz végéhez, így a jelentkezők közül kiválasztották azt a tizenkét irodát, amelyek terveket adhatnak majd le.

Az irodák felsorolása mellett azok korábbi hazai munkái közül is megemlítettünk néhányat, amik indokolhatták, hogy a felkért építészek miért is kaptak helyet a meghívottak közt.

Kapcsolódó

A Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) által kiírt pályázat határideje azóta lejárt, november 11-én pedig az eredményhirdetést is megtartották – jelentette be Facebook-oldalán csütörtökön délben a Közlekedési Múzeum mellett a BFK-t is vezető Vitézy Dávid:

A hosszú poszt szerint a tíz beérkezett munka közül a Közti, illetve a Pénzügyminisztériumon is dolgozó Kruppa Gábor fémjelezte Hamburg C Kft. közös terve bizonyult a legjobbnak, a harmadik helyen pedig holtversenyt hirdettek: az Archi-kon munkája, illetve a Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. , a CAN Architects Studio Kft., az Archi.doc Építésziroda Kft., és a Narmer Építészeti Stúdió Bt. által alkotott konzorcium is egy-egy képzeletbeli bronzéremmel gazdagodott.

A  Zaha Hadid Architects, illetve magyar partnere, a Finta és Társai Építész Stúdió munkáját is megvásárló BFK vezérigazgatója hozzátette: az egyetem új, 53 ezer négyzetméternyi nettó hasznos összterületen születő

új campusa a Magyar Rádió egykori tömbjében kap helyet, így a legizgalmasabb kérdés talán az volt, hogy hogy sikerül a különböző korokban rendkívül heterogén módon beépült terület értékeit úgy megőrizni, hogy mégis létrejöjjön egy egységes, és a felsőoktatás változatos igényeinek – előadótermek, tantermek, laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok, könyvtár, olvasótermek, sportlétesítmények, szakkollégium, menza – megfelelő terület. Ha a látványterveket megnézzük, a válasz egyértelműen pozitív. Nemcsak a 19. századi paloták, de a későbbi korok értékes épületei is megmaradhatnak.

A Józsefvárosban „zöldfelületekkel tagolt, szellős, közösségi térként is működő, lokális városközpontként” szánt területen várható veszteségek listája egyelőre ismeretlen, a rendelkezésre álló látványtervek szerint azonban részben biztosan beigazolódott, amitől az építészszakma egy része mellett cikkünkben mi is tartottunk.

A XIX. század második felének meghatározó építésze, a Budavári Palota átalakításán, illetve a Szent István-bazilikán is dolgozó Ybl Miklós munkájaként 1863-ban született, 1944-ben teljesen kiégett, így a homlokzatok mögött egykori szépségére már alig hasonlító Károlyi-palota szemmel láthatóan megújul majd, az elmúlt években betontengerré változott kertje azonban a jelenlegi látványtervek szerint nem kapja majd vissza az egykori szépségét. Ez a későbbiekben természetesen még változhat, hiszen a terület e részének sorsát egy későbbi esetleges tájépítészeti pályázat döntheti majd el.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.05.009 A kert 1881 előtt – helyén ma betontenger van

A rádió egykori központi irodaépülete (ép. Szende László, Fekete György, Nánási Sándor, 1969) biztosan nyom nélkül eltűnik – kérdés, mi vár a középpontjában álló, több méter vastag betonfalai miatt atombiztosnak tartott kétszintes stúdióra (1952). A túlélésre persze nincs igazán esélye, hiszen a Pázmány Péter Tudományegyetemnek biztosan nem lesz rá szüksége.

Vitézy Dávid / Facebook A ma még álló szocialista irodaépület helyén egy szellősebb tér alakulhat ki, sőt, a látványterv szerint a Pollack Mihály téren a régóta várt biciklis útvonalat is kialakítják majd.

Eltűnik emellett a Bródy Sándor utca 5-7. alatti Stúdiópalota jó része is. Itt is felmerül a kérdés, hogy ez  valójában mekkora pusztítást jelent majd, hiszen az épület nem csak a magyar rádiótörténet egyik legfontosabb emléke (ép. Gerlóczy Gedeon, 1928), de az udvarában áll a háború utáni modern építészet egyik legszebb korai alkotása, Szabó István Pagodája (1949) is.

Vitézy Dávid / Facebook

A Vitézy által megosztott látványterven (a fenti kép bal szélén) úgy látszik, hogy az épület helyét teljes egészében egy új, zöldtetős struktúra veszi át, ami egyben az ikonikus homlokzat, illetve az értékes részletek eltűnését jelentheti.

A témában ma délelőtt Fürjes Balázs államtitkár is közzétett egy rövid írást, ami látszólag megnyugtató választ ad a homlokzat ügyére, hiszen az Esterházy- és Károlyi-palotáról így ír:

Ezeket megőrizzük és műemléki hűséggel felújítjuk, csak úgy, mint a Magyar Rádió korábbi épületének homlokzatát,

sőt, egy, Vitézynél nem látható látványtervvel is ráerősít erre:

Fürjes Balázs / Facebook

Az épületbelsőben lévő értékes részletek, illetve a Pagoda jövőjéről azonban egyetlen szó sem esik.

A terület Szentkirályi oldalán álló, Münnich Aladár által tervezett modernista házak (középső tagjukat Szende László alakította át a Rákosi-kor derekán), illetve a Magyar Lovaregylet számára született, szintén Münnich által rajzolt ikertársasházak egyik tagjának lebontása is hónapok óta lóg már a levegőben: ez most minden jel szerint valósággá válik majd, hiszen itt kap majd helyet a kampusz részben az utca vonalától visszahúzott, Fürjes által

az olasz piazzákhoz hasonlított, csúcsán keresztet viselő tornyot is magában foglaló nyitánya, amit a tömbbelső irányába is új szárnyak követnek majd.

Fürjes Balázs / Facebook A tömb a Szentkirályi és a Bródy Sándor utca sarka felől

Kultúr- és rádiótörténeti szempontból az itteni potenciális károk lennének a legsúlyosabbak, hiszen

a 6-os számú komolyzenei stúdió, a 13., 14., illetve 20-as számú hangjátékstúdió, valamint a 22. számú elektro-akusztikus stúdió mind védettséget élvez.

A látványtervek legegyértelműbb része a Bródy Sándor utca sarkán álló Festetics-palota (ép. Ybl Miklós, 1862-1865) egykori kertjében 1984-ben épült üveg- és kőhomlokzatú modern kocka sorsára vonatkozik: az rövidesen nyomtalanul eltűnik majd: a Rádió egykori szalagarchívumának, hanglemezgyűjteményének, hat stúdiójának, archiváló helyiségeinek, étkezőjének és konyhájának (utóbbiban született meg 2013-ban a tavaly bezárt Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely) helyén a terület egyik bejáratát, illetve némi elmaradhatatlan térkövet találunk majd, az Ybl által is látott kerítés azonban jól láthatóan továbbra is a helyén marad majd.

Galéria

Vincze Miklós / 24.hu

Ilyen lesz a Pázmány a Magyar Rádió egykori épületeiből születő egyetemi kampusza

Vincze Miklós / 24.hu

Vincze Miklós / 24.hu

Vincze Miklós / 24.hu

Vincze Miklós / 24.hu

Vincze Miklós / 24.hu

Fürjes posztjában a teljes projektet, illetve annak környezetébe illesztéséről is beszélt:

Az új campus egy egyedi, karakteres, önálló identitással rendelkező épületegyüttes. Anyaghasználatában és építészeti megoldásaiban tiszteletben tartja a környék építészeti hagyományait. Nem konkurál a műemléki palotákkal. Az új épületek nem akarnak dominálni. Sőt! A történeti épületek kiszabadulnak, visszaállítjuk a kerteket és a tereket. A kortárs épületek kővel és téglával burkolt falai finom hátteret biztosítanak a palotákhoz.

Fürjes Balázs / Facebook A Pollack Mihály tér várható képe, az annak harminchét éve szerves részét képező üveghomlokzat, illetve a központi irodaház nélkül

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar mellett részben az Információs, Technológiai és Bionikai Karnak is otthont adó, négyezer diákot, illetve ötszáz oktatót a tömbbe vonzó, a Pollack Mihály teret fás, cserjés, utcabútorokkal pöttyözött városi térré változtatni akaró fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseinket természetesen a BFK-nak is eljuttattuk, válaszaikról pedig azonnal beszámolunk majd.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Ilyen lesz a Pázmány a Magyar Rádió egykori épületeiből születő egyetemi kampusza
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here