Regnum Marianum, azaz Mária országaként említették a katolikus Magyarországot, és így nevezte el magát a Prohászka Ottokár tanítványaiból álló közösség, amely Külső-Erzsébetváros pasztoriális feladatának ellátását tűzték ki célul a XX. század elején.

Regnum Marianum

Tevékenységük középpontjában szegény sorsú gyermekek hitoktatása és katolikus szellemben való nevelése állt, és tevékeny szerepet vállaltak a kibontakozó magyar cserkészmozgalomban is. A közösség templomának helyét az egyház és a város vezetése a Városliget szélén jelölte ki 1924-ben, a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomot 1931 nyarán szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.

A köznyelvben csak Regnum Marianum néven számon tartott templom egyszerre vált a hívek vallási és kulturális központjává, de politikai értelemben is jelentős mondanivalóval rendelkezett. Alapító okirata szerint fogadalmi templomként „hálából a kommunizmustól való megszabadulásért” épült fel, mintegy köszönettel Máriának, amiért megszabadította Magyarországot a Tanácsköztársaság vallásüldöző politikájától – írja a Múlt-kor.hu.

Különös barbárság

A II. világháború után kiépülő új nomenklatúra valóságos hadat üzent az egyháznak, 1951-ben hivatalosan is feloszlatták a Regnum Marianum közösséget, a templom helyére pedig – a későbbi Felvonulási térnek nevezett területre – egy grandiózus Sztálin-szobort terveztek. Ennek hátterében nyilvánvalóan nem állhatott egy templom, főleg nem olyan egyházi épület, amely „antikommunista fogadalmi templomként” épült.

Új és masszív vasbeton szerkezetének ellenállása miatt elpusztítását különleges barbarizmus jellemezte:

a kupolán lévő Szent Koronát kalapáccsal leverték, a templombelsőt faállványokkal alátámasztották, a vasbetonszerkezetet elvékonyították, végül az állványzatot felgyújtották.

Ennek hatására a kupola megroppant, de a templom nem dőlt össze. Ekkor döntöttek az épület felrobbantásáról, amely során oszlopról oszlopra haladva döntötték romba az épületet, majd törmelékének nagy részét egyszerűen beöntötték az altemplomba.

A diktatúra azonban egyetlen oszlopot nem tudott teljesen elpusztítani: a sors furcsa fintora, hogy ez az oszlopcsonk lett a talpazata a templom helyén 1969-ben felállított Tanácsköztársaság emlékműnek. Az oszlopcsonk ma is látható, a templom helyét pedig kereszt és emlékhely jelöli.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Kalapáccsal verték le a Szent Koronát a templomról
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here