A New York Egyetem szakértőinek kutatása kimutatta: egyáltalán nem mindegy, honnan szerezzük az információinkat a koronavírus-járványról, a forrásaink formálják a tudásunkat a pandémiáról, és az olyan egészségvédő viselkedési formákat is befolyásolják, mint a maszkviselés és a távolságtartás.

Azok, akik az informális információforrásokra, mint például a közösségi médiára vagy az ismerősök által átadott tudásra hagyatkoznak, jellemzően kevesebbet tudnak a COVID-19-ről, és kevésbé hajlamosak betartani a biztonsági intézkedéseket is. Ennek ellenére ezekben az interaktív forrásokban van a legnagyobb potenciál arra, hogy segítsék az embereket az egészségmegőrző viselkedésben – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény.

A PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az ember elsődleges információforrása szerepet játszik mind az általános tudásban, mind abban, hogy a pandémiáról gyűjtött tudás hogyan befolyásolja az egészségmegtartó magatartást.

2020 elején, amikor a tudósok igyekeztek megérteni az éppen kibontakozó COVID-19 világjárványt, kevés információ állt rendelkezésre. Azóta azonban kialakult egy infodémia, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy jellemez, mint az információ sokasága, amelyek egy része hiteles, a másik része pedig nem. Ez az infodémia, amelyet az online térben mindenféle ellenőrzés nélkül terjedő információk jellemeznek, kihívást jelent az emberek számára, hogy hiteles információkat találjanak.

Eric Dervaux / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP Lezárások elleni tüntetés Cannes-ban.

A kutatók 6 518 amerikai felnőttet kérdeztek meg online kérdőíven keresztül, és arra voltak kíváncsiak, honnan szerzik az információikat a pandémiáról: a médiából, tévéből, újságokból, online felületekről, a közösségi médiából, vagy ismerősökön, esetleg vezető figuráktól, például a papjuktól. A kutatók ezután összehasonlították ezzel a résztvevők által bejelentett egészségügyi viselkedési elkötelezettségüket, mint például a társadalmi távolságtartást és a maszk viselését, tekintettel a COVID-19 ismereteik szintjére.

A COVID-19-járványról a legmagasabb szintű ismeretekkel rendelkező emberek hajlamosak a hagyományos médiához, kormányzati vagy egyéb hivatalos forrásokhoz, illetve egészségügyi szolgáltatókhoz fordulni elsődleges információforrásként. Ezzel szemben

a legalacsonyabb COVID-19 ismeretekkel rendelkezők előnyben részesítik az informális forrásokat, például a közösségi médiát vagy a családot és a barátokat.

Azok az emberek, akik alacsonyabb szintű ismeretekkel rendelkeznek a COVID-19-ről, és olyan forrásokra támaszkodnak, mint a közösségi média, valamint a családtagokkal és barátokkal való kommunikáció, kisebb valószínűséggel tanúsítanak védekező magatartást a vírus ellen. A tanulmány eredményei azonban azt is mutatták, hogy azoknál, akik magasabb tudással rendelkeznek a COVID-ról, az informális forrásokkal való kapcsolattartás során nagyobb mértékben nő a védekezési hajlandóság. Ez azt mutatja, hogy a közösségeknek nagy szerepük lehet a védekező viselkedés előresegítésében – akkor, ha éppen nem álhírek és félinformációk terjesztésére használják a közeget.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Keveset tud a COVID-ról az, aki a Facebookról tájékozódik
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here