„Tegye már fel a kezét valaki, akinek itt több mint 7 gyereke van vagy hét! Nincs. Azt szokták mondani, hogy a cigányoknak sok gyereke van, hát akkor én vagyok leginkább cigány itt” – viccelődött Márk-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, amikor roma értelmiségiekkel ült le beszélhetni a cigányság helyzetéről. Persze rögtön megjegyezte, hogy ez egy hamis sztereotípia, mert a gyerekszáma roma lakosságnál is csak 2,5 átlagban.





Fotó:
Ancsin Gábor/Fotó: Ancsin Gábor / www.kepsz

Az ellenzéki előválasztás jelöltjei között alig találni cigány származású indulókat, és eddig arról sem lehetett sokat hallani a pártoktól, mit tennének a felzárkóztatás érdekében. Az 1 Magyarország Kezdeményezés éppen azért szervez beszélgetéssorozatot a miniszterelnök-jelöltekkel, hogy a téma ne maradjon ki a kampányból. Péntek délután Márki-Zay Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét kérdezték arról, mit tud ígérni a romáknak és a szegényeknek.

Márki-Zay szóvá tette, hogy a rendezvényen kevés cigány vett részt, amiből azt a következtetés vonta le, hogy talán „még a cigányságot sem érdekli a cigányság sorsa”, pedig ezt a küzdelmet csak velük lehet megvívni. Szerinte míg a Fidesz 20 éve azt hangoztatta, hogy a cigányságot csak munkalehetőségekkel és oktatással lehet felzárkóztatni, de az elmúlt tizenegy évben csak egy roma embert tudtak felzárkóztatni: Farkas Flóriánt. De a 2010 előtti roma politikusok teljesítményét sem tartja sikeresebbnek.

Ezzel szemben Márki-Zay szinte az egész beszélgetés alatt Bogdán László intézkedéseit hozta fel példaként, noha ő is elismerte, hogy a tavaly elhunyt polgármester módszereinek megítélése erősen vitatott volt. „Egyrészt egy karizmatikus, magával ragadó ember volt, aki már azzal is rengeteget tett a cigányságért, hogy nyilvánvalóan cigány létére ebben az országban nem ismerek olyat, akit többen szerettek volna, mint Bogdán Lászlót.”




Márki-Zay Péter a Romák 1 Magyarországért Kezdeményezés beszélgetésén



Fotó:
Ancsin Gábor/Fotó: Ancsin Gábor / www.kepsz

Márki-Zay jobboldali emberként úgy gondolja, hogy nem pénzt, hanem megbecsülést kell adni a romáknak, „nem segélyt kell adni, hanem munkát kell adni, a munkának önbecsülése is van, azt kell bebizonyítani, hogy ugyanolyan magyar ember”. Azt pedig szomorúnak tartja, hogy külön hangsúlyozni kell, hogy nemcsak romák, hanem magyarok is. De azért hozzátette: „a cigányok is sokat tehetnének akkor, ha a nem cigányokat nem úgy hívnák, hogy magyar”. Azt szeretné, ha emellett büszkék lehetnének arra, hogy cigányok, és megszüntetné azokat az előítéleteket, „amik miatt a cigány gyerekek maguk is hajlandók megelégedni azzal, hogy belőlük esetleg nem lesz orvos vagy ügyvéd. Ne elégedjen meg vele! Ha ő bármi akarna lenni ebben az országban, lehessen bármi!”

Egyébként Márki-Zay elismerte, hogy ma nem népszerű a cigányságért kiállni, a legtöbb politikus ezért nem beszél erről. A felvezetője után Szegedi Dezső szociológus arról kérdezte a miniszterelnök-jelölttől, morálisan mennyire tartható a Jobbikkal való együttműködés. Márki-Zay azzal kezdte, hogy a Fidesz másfél éve, a Covid előtt épp egy „cigányellenes gyűlöletkampányt” készített elő, ami szerinte újra előkerülhet. Majd elmesélte, hogy amikor 2010-ben a Jobbik a saját színeiben akarta indítani, azért mondott nemet, mert szereti a cigányokat. Erre elmondása szerint azt a választ kapta, hogy azok bűnözők, amire Márki-Zay azzal felelt, hogy ha 99 százalékuk bűnöző, a maradék egy százalék miatt nem lehet háttérbe szorítani senkit.

Majd arról kezdett beszélni, hogy ő is sokat szenvedett, amikor bevándorló volt Kanadában, ezért pontosan tudja, mit élnek át a cigányok, amikor nem kapnak lehetőséget, hanem az előítéletek alapján döntenek róluk.A jobbikosoknak adott százalékszámolós válasza miatt az asztalnál ülő Rácz Béla jelezte Márki-Zaynak, hogy nem az egy százalékról kellene beszélnie ilyenkor, hanem eleve nem kellene etnicizálni a bűnözést, mert egy ilyenfajta válasz nem fogja feloldani egy rasszista ember előítéleteit. A kanadai tapasztalatai pedig azért nem tartja egyenlőnek a magyar romák itthoni tapasztalataival,

mert nekünk ez a hazánk, tehát itt nem vendégek vagyunk, ebben az országban mi nem turisták vagyunk, hanem évszázadok óta itt élünk, és szerintem ez egy nagyon rossz párhuzam”.





Fotó:
Ancsin Gábor/Fotó: Ancsin Gábor / www.kepsz

Márki-Zay előadta azt az ötletét is, hogy „abszolút nem ördögtől való lenne statisztikát vezetni arról, hogy ki a cigány és ki a nem cigány”. Szerinte ez azért működne, mert az Egyesült Államokban is lehet tudni, hogy milyen származású tanulóból mennyi van, „és ez azért nagyon jó, mert onnantól kezdve segíteni sem lehet, ha nincs statisztika”. A pozitív diszkrimináció feltételének is azt tartja, hogy legyen nyilvántartás, mert akkor lehet segíteni rajtuk. Úgy gondolja, hogy egy ilyen nyilvántartással adókedvezményeket vagy mikrohiteleket is könnyebben tudnának adni.

Mivel Márki-Zay főleg csak Bogdán Lászlótól vagy Hódmezővásárhelyről hozott példákat emlegetett, Kadét Ernő újságíró egy ponton emlékeztette, hogy most nem polgármester-választásra készülünk, és arról is mondjon valamit, miniszterelnökként mit tenne mondjuk a munkahelyi diszkrimináció ellen.

Erre Márki-Zay a példamutatásról kezdett beszélni, és újra Hódmezővásárhelyet kezdte emlegetni. Később a szavazatvásárlás megakadályozásáról azt mondta, hogy ez a törvények betartásáról szól, és nyomravezetői díjjal igyekeznek megakadályozni. Szerinte a törvényeket sem neki kell megírni, nem ő akarja megfogalmazni, hogy milyen garanciákra van szüksége a cigányságnak. Ezeknek a megfogalmazását inkább egy roma szakbizottságra bízná, persze támogatja őket.

A beszélgetés végén Márki-Zay Péter aláírta az 1 Magyarország Kezdeményezés petícióját, amiben többek között azt vállalta, hogy ténylegesen váljon nemzeti üggyé a társadalmi és strukturális kirekesztés megszüntetése.

Az egész beszélgetést a Mérce videóján lehet megnézni:

Márki-Zay Péter: Nem ördögtől való statisztikát vezetni arról, hogy ki a cigány és ki a nem cigány
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here