Óriási tömeg előtt tartotta Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszédét, személyesen is beszállva a már nyár óta tartó választási kampányba.

A miniszterelnök annak az ellentétnek a feloldására vállalkozott, hogy miért kell nagy erőfeszítést tennie a fideszes tábornak, ha egyébként az ellenzék béna, szerencsétlen és komikus; illetve miért tekinthetik magukat a kormánypártiak ellenálló harcosoknak akkor is, ha a pártjuk 12 éve hatalmon van.

Bár a beszéde harcosan kommunista-ellenes volt, a fenti mutatványt mégis ugyanazzal az érvrendszerrel oldotta meg, amit a kommunista hatalom használt: minden baj okozója a Nyugat.

Az egykori kommunista propagandához hasonlóan Orbán mostani beszédében is az USA lett minden jó elrontója; illetve a sajátos honi fejlődést akadályozó nemzetközi tényezők közül a NATO-t lecserélte egy másik brüsszeli központú szervezetre, az EU-ra. A kapitalizmus fenyegetése helyett pedig a “Gyuri bácsi” kifejezést használta, utalva Soros Györgyre.

Orbán arról beszélt, hogy az amerikai és nyugat-európai megszállók miatt lehet nehézsége a Fidesznek a 2022-es választáson. Az ellenzéki politikusokat a magyar történelem megszállókat kiszolgáló vezetőihez, így a budai pasákhoz, a helytartótanácshoz, a komisszárokhoz hasonlította, míg a Facebookot az 56-os forradalmat leverő szovjet lőfegyverekhez.

A miniszterelnök jóval többet foglalkozott a magyar ellenzékkel, mint beszédeiben az utóbbi időben szokott. Róluk három fő állítása volt:

  • A fideszeseké a morális fölény,

mert bárhogyan is maszkírozza magát az ellenzék, a vezető ereje mindenképpen ugyanaz az “ifjúkommunista” gárda, amelyik 2006-ban a tüntetők közé lövetett. A beszéd első fele, a teljes Békemenet összes kelléke (dekorációk, vetített híradórészletek, felvezető vers) mind arról szóltak, hogy “1956 = 2006”, vagyis a 15 évvel ezelőtti utcai összecsapások és a forradalom lényegében egy és ugyanaz a jelenség. E kiindulópontból nézve, bármit is tett a Fidesz, nála van a morális fölény, mert az ellenzék fegyverrel támad a magyarokra, és így egyszerre képviseli a szovjet hadsereget és a 2006-os rendőrségi túlkapásokat.

  • Az ellenzék béna,

többször is élcelődött rajtuk, az előválasztásról például azt mondta, hogy “csak ők indultak, de így sem tudtak nyerni”. Márki-Zay Pétert (neve említése nélkül) báránybőrbe bújt farkasnak nevezte, majd később úgy bonyolította tovább ezt a képet, hogy a farkas gyomrába került, mert addigra a metafora farkasa Gyurcsány Ferenc lett (szintén neve említése nélkül). Gúnyolódott azon is, hogy az ellenzék fő jelöltje “nem élte meg a karácsonyt”, és általában is szórakoztatóipari jelenségként írta le a kormánya elleni kampányt.

  • De a külföld erős,

tehát nem azért kell nagyot küzdeni 2022-ben, mert tartani kell az ellenzéktől, hanem azért, mert az ellenzék mögött világuralmi hálózat, pénzügyi és politikai körök igen erős támogatása áll. Ezért mindenkinek ki kell állnia a háza elé, hogy megvédje az otthonát, a családját, mert csak a szabadságharcos virtus lehet hatásos e világraszóló ellenséggel szemben. Vagyis a honi ellenzéket lecserélte a Nyugatra.

Brüsszel mellé tette Washingtont

Orbánnak már 2011 óta fontos retorikai fordulata nemzeti ünnepek alkalmával az EU ellen vívott “szabadságharca” , de az Egyesült Államokat ennyire hangsúlyosan még nem emelte az ellenségek közé. Ez abból a szempontból érdekes fordulat, hogy a Biden-kormány érdemi lépéseket nem tett még a kormánya ellen, azonban feltehetően élénken foglalkoztatják őt az idei bulgáriai és csehországi választások előtti fordulatok – előbbi esetben két politikában aktív oligarchát tett szankciós listára a washingtoni kormány, utóbbiban pedig egy washingtoni központú újságíró-szervezet közölt kínos pénzügyi adatokat a cseh miniszterelnökről, aki talán emiatt is vesztette el a hatalmát.







Orbán Viktor az ünnepi szónoklata közben.


Fotó:
PETER KOHALMI/AFP

Hogy az Orbán-kormány előbb támad Amerikára, minthogy az bármit is tett volna ellene, az már látszott a pénteki követségi ünnepségen is, ahol egy magyar helyettes államtitkár előre panaszkodott, hogy az amerikai kormány beavatkozik a jövő évi választásokba.

Támadnak, támadnak, támadnak

Hiába kormányoz Orbán Viktor közel 12 éve folyamatosan, és ebből közel 9 évet kétharmados többséggel, azaz teljhatalommal, mindvégig politikai identitásának egyik alapja volt, hogy valójában ellenzékben van, és óriási erők ellen vív szabadságharcot. Ez fontos eszköze volt az őt támogató közösség megszervezésére és a sérelmi politikára évszázadok óta nyitott magyar társadalom mozgósítására. Mostani beszédében végig nagyon hangsúlyos volt ez az érvelés:

  • mi vagyunk az 56-os forradalmárok, mert 56=06;
  • 2010 óta a rezsiháborúban, a migránsháborúban és most az LMBTQ-háborúban is hatalmas nemzetközi erők fogtak össze ellenünk;
  • illetve használta a trianoni szerződés ellen kitalált, 1920-as években megfogalmazott szlogent, az “Igazságot Magyarországnak!” fordulatot is, (amit idén júliusban egyébként már elsütött a Kossuth Rádióban is).

De talán a legfontosabb mondata erről a sérelmi politikáról az volt, hogy talán nem mindig volt igaza a kormányának, “de amikor támadnak, és védekeznünk kell, akkor mindig igazunk van”.

Lényegében kimondta eddigi összes választási kampánya fő tételét: ne önmagunkért szeress, hanem az ellenség ellen szavazz.

Ebben a tekintetben egyébként hasonló az állítása, mint az ellenzéknek, hiszen Márki-Zay Péter is azzal mozgósít, hogy a kérdés az, hogy “Fidesz vagy nem Fidesz”. Orbán konkrétan át is vett egy fordulatot az ellenzéki miniszterelnök-jelölttől most, amikor azt mondta, hogy a nem Fideszre szavazók is jobban járnak, ha ők nyernek – Márki-Zay ugyanezt mondta múlt vasárnap, csak fordítva.

A globális apokaliptikus összecsapás-víziója a 2018-as, 2014-es és 2010-es választás előtt is különös hangsúlyt kapott Orbán Viktor kampányában, és most is ennek a történetnek a kibontására készül. Csakhogy eddig valamivel konkrétabb volt az ellenség: 2010-ben még az MSZP és Gyurcsány Ferenc, a hazugságok és az erőszak; 2014-ben a rezsi és a letörését akadályozó EU; 2018-ban a migránsok és a távoltartásukat akadályozó EU, illetve Soros György. Most viszont csak egy mondatot kapott a gyerekeket veszélyeztető LMBTQ-propaganda és az azt támogató Nyugat. Ezúttal a külső veszély leginkább a magyar ellenzék kitartójaként került elő, általánosabb formában, mint eddig, illetve az összes korábbi nagy veszélyről (Gyurcsány, rezsi, migránsok) is kiderült, hogy még mindig aktuálisak. Egy új ellenség felmutatása helyett az eddig használt panelek szintézise lett Orbán fő kampányüzenete.

Leginkább úgy tűnt, hogy Orbán olyan támadásra akarja felkészíteni közönségét, ami még nem következett be. Egyik fő célja az volt, hogy ha ez a támadás bekövetkezik, akkor a választói tudják, hogy nem a kritika tartalmára kell figyelniük, hanem tekintsék harcba hívó üzenetnek, ha róla vagy környezetéről kiderülne valami kínos.

Nem Márki-Zaytól, hanem az USA-tól és Európától tart Orbán Viktor
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here