Az uniós tagállamokban mindezidáig nem volt ezen a területen egységes rendelet, így a szabályozás elmaradásától a befektető védelmi szabályok szigorú alkalmazásáig minden megtalálható volt – hívta fel a figyelmet a KCG Partners.

Az eddigi gyakorlat az ún. crowdfunding szolgáltatókra vonatkozó előírások sokféleségéhez vezetett, továbbá az Egyesült Államokhoz és Nagy-Britanniához képest az EU közösségi finanszírozási piacának fejlődése lemaradt, a páneurópai szintre történő bővítés pedig elmaradt.

A finanszírozási formában rejlő lehetőségek, illetve a belső piacon való elterjedés biztosítása érdekében az Európai Parlament és az Európai Tanács 2020-ban elfogadta a 2020/1503 rendeletet, amely a tagállamok mindegyikében a hitelnyújtás- és befektetésalapú közösségi finanszírozásra vonatkozik.

Az uniós rendeletet 2021. november 10-től kell alkalmazni.

A joganyag egységes követelményeket állapít meg a crowdfunding szolgáltatások nyújtására, a szolgáltatók szervezetére, engedélyezésére és felügyeletére, a közösségi finanszírozási platformok működésére. Továbbá tartalmaz befektetővédelemre és marketingközleményekre vonatkozó előírásokat is.

Mikor jön jól a közösségi kalapozás?

A vállalkozások a kezdeti fázisban gyakran szembesülnek forrásbevonási problémával, az alacsony tőkével rendelkező befektetőknek pedig a hagyományos tőkepiaci termékeken kívül nincs reális esélyük projektekbe való beszállásra. Az ügyvédi társulás szakértői a helyzetet elemezve úgy találták, hogy ezen problémákra jelenthet alternatívát a crowdfunding.

A közösségi finanszírozás egyre népszerűbb forrásbevonási forma, mely lehetőséget teremt a korai fázisú vállalkozások tőkehiányának pótlására. Ezen cégek életciklusuk korai szakaszában még nem rendelkeznek végleges termékkel, szolgáltatással, ugyanakkor a családi és baráti – vagyis az ún. 3F (Friends, Family & Fools) – finanszírozás már nem elég ahhoz, hogy a kockázati tőkebefektetőig vagy akár az intézményi tőkebevonásig eljussanak.

A crowdfunding az internet adta lehetőségeket kihasználva egy platformon keresztül összekapcsolja a nagyszámú magánszemély vagy szervezet egyenként kis összegű befektetését, így kiiktatva a hagyományos pénzügyi közvetítő intézményeket. Hagyományosan négy típus különböztethető meg:

  • adományalapú (donation-based): az adományozó kisebb összeget ellenszolgáltatás nélkül egy meghatározott, jellemzően jótékony cél érdekében bocsát rendelkezésre;
  • jutalomalapú (reward-based): a felajánló kisebb összeget bocsát rendelkezésre, melyért csekély ajándékot – például az elkészült terméket – kap;
  • hitelnyújtás-alapú (lending-based): a hitelnyújtó előre meghatározott mértékű kamattal kapja vissza az általa nyújtott összeget;
  • befektetésalapú (investment-based): a befektető részvényt vagy kötvényt kap, amely után hozamot fizet a vállalkozás.

A közösségi finanszírozási szolgáltatók az általuk üzemeltetett online felületen keresztül biztosítanak lehetőséget az adott projekt bemutatására és a kampányidőszak alatt a befektetők jelentkezésére. A konstrukció előnye, hogy a vállalkozásoknak nem kell lezárt üzleti évvel rendelkezniük, az igényelhető forrás összegét pedig nem befolyásolja a korábbi évek árbevétele.

Másrészről ez egy olyan lehetőség, amelynek köszönhetően a befektetők már kisebb összeggel is profithoz juthatnak vagy akár pénzügyi közvetítő nélkül részvényeket vásárolhatnak, így a cégek tulajdonosává válhatnak. A konstrukció harmadik szereplője a platformot működtető szolgáltató, amely az összegyűjtött tőkéből meghatározott százalékot kap, de előfordul regisztrációs díj vagy a befektetőktől történő levonás is.

A jutalom-, illetve az adományalapú finanszírozás jelentős tőkebevonásra nem képes, így jelentős kockázata sincs, azonban a hitelnyújtás- és a befektetésalapú már jelentős tőkét képes megmozgatni, így a bennük rejlő rizikó is jóval nagyobb.

A kockázatok ellensúlyozása érdekében a platformra való regisztráció során a közösségi finanszírozási szolgáltató részére különböző adatokat kell szolgáltatni. A projekt pedig csak akkor kerül fel az online felületre, ha azt megfelelőnek találja az adott platform.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Összedobják a jó ötletre a pénzt? Erre érdemes figyelni
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here