A rabszolgatörvényként elhíresült 2018. évi CXVI. törvény két sarkalatos pontját érinti az Alkotmánybíróság mai döntése, amelyet Szabó Tímea és Gyöngyösi Márton beadványában hozott. 

Az AB az egyikben azt mondja, a parlament “nem alkotott olyan szabályokat,
amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az
akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret
alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest
többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények
a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően
is teljes körűen érvényesüljenek”.

Ez magyarul azt jelenti, hogy ha egy üzemben például a szakszervezet többletjogokat, juttatásokat járt ki a munkáltatóknak azért, hogy kollektív szerződésben fogadják el a harminhat hónapos munkaidőkeretet, akkor azok a többletjogok és juttatások akkor is járnak a dolgozóknak, ha közben a cég felmondja a kollektív szerződést. Eddig ugyanis nem volt világos, hogy mi történik akkor, ha kedvezményekkel csábítja bele a jelentős bizonytalanságot hozó három éves szerződésbe a munkavállalót a munkaadó, majd felmondja a kollektív megállapodást.

Az AB szerint az erre vonatkozó garanciákat be kell építeni a szabályozásba. A testület nem látott viszont okot arra, hogy magát a törvényt vagy annak egyes pontjait is megsemmisítse, mert szerintük a mostani szabály alapján sem rúghatnak ki senkit pusztán azért, mert nem hajlandó az önkéntes túlmunkáról megállapodni a munkáltatójával.

Szél Bernadett független képviselõ (elöl k) és Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetõje (j) sípot fúj az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. december 12-én.Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

A másik pontban az AB azt mondja, akkor is egy évhez viszonyítva kell elszámolni a heti pihenőidőket, ha ennél hosszabb időre szól a kollektív munkaidőkeret-megállapodás. 

Ha ez nem így lenne, a munkáltató például egy harminchat hónapos munkaidőkeret esetén három éven belül akár hónapokon keresztül is aránytalanul sok munkára kötelezhetné a dolgozókat. 

Az Országgyűlésnek az AB határozatának értelmében július végéig kell módosítania a Munka Törvénykönyvét.

A Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet Tüntetés a rabszolgatörvény ellen / Diák-Munkás szolidaritás címmel meghirdetett demonstráció résztvevői és rendőrök a Parlament előtti Kossuth téren 2018. december 13-ánFotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők nyújtották be azt a törvénytervezetet, amit 2018 decemberében fogadott el az országgyűlés és amely heves tiltakozásokat váltott ki. Az ellenzéki pártok először fogtak össze, és közösen szerveztek tüntetéseket és parlamenti akciókat az általuk rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály ellen.

Az alkotmánybírósági beadványt sok ellenzéki képviselővel együtt jegyző Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a holnapi május 1-ére is tekintettel győzelemként ünnepelte az AB határozatát

Rabszolgatörvény: az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést idézett elő
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here