A „Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve” (HET) nevű dokumentumban megfogalmazott korrupció elleni stratégiai lépések csak akkor lehetnének hatékonyak, ha a döntéshozók számot vetnének azzal az alapvető problémával, hogy az állami intézmények – kevés kivételtől eltekintve – jelenleg nem a közjót, hanem a kormánypárt és a hozzá kapcsolódó gazdasági szereplők érdekeit szolgálják – erre jutott a Transparency International Magyarország, miután elemezték az említett dokumentumot. 

A HET legfőbb célja az, hogy az Európai Bizottság felé bizonygassa: jogosult arra a mintegy 5800 milliárd forintra, amelyet Magyarország kaphat az uniós Helyreállítási Alapból. Ahogy Magyari Péter megírta, ezzel a tervvel felvértezve ment ma Orbán Brüsszelbe pénzt intézni. A tervben a kormány számos intézkedést ígér az Európai Bizottságnak.

Az antikorrupciós szervezet szerint a célok egy része releváns, de a dokumentum alapvetően tévesen értékeli a helyzetet, a megállapításai hiányosak, és elhallgatja a valós problémákat. Ebből fakad, hogy a célokhoz vezető eszközök sem alkalmasak arra, hogy hatásukra érdemben visszaszoruljon a rendszerszintű korrupció Magyarországon.

Nem az informatikai megoldások hiánya akadályozza az ügyészséget

A Helyreállítási Terv azt a látszatot kelti, hogy az ügyészség korrupció elleni tevékenységével kapcsolatban felmerülő kritikákat informatikai fejlesztésekkel lehetne legkönnyebben kiküszöbölni. A dokumentum szerint ez gyorsítaná a nyomozásokat és növelné a hatékonyságot. 

A kép illusztráció.Fotó: CARSTEN KOALL/dpa Picture-Alliance via AFP

A szervezet szerint viszont nem ez a fő probléma. Az Európai Bizottság 2020. évi, Magyarországra vonatkozó jogállamiság jelentésében az ügyészségre nézve megfogalmazott megállapításai, valamint az Európa Tanács Velencei Bizottságának és GRECO-csoportjának a magyar ügyészségről szóló jelentései ugyanis nem elsősorban a korrupciós cselekmények miatt megindított eljárások minőségét kifogásolták. A szükséges ügyészségi és bűnüldözői intézkedések, eljárások elmaradása, a meginduló eljárások esetén a vádemelés elmaradása, valamint a legfőbb ügyész leválthatatlansága váltja ki a sorozatos kritikát. 

A bírói függetlenség nem gazdasági kérdés 

A HET csupán gazdasági kérdésnek tekinti a bírói függetlenséget, amelynek hiánya visszaveti a gazdasági növekedést és „elrettentheti a beruházásokat”, miközben a bírói függetlenség elsődlegesen a demokrácia és a jogállam egyik sarokköve.  A dokumentum célként tűzte ki, hogy feltárja a bírói függetlenséget kockáztató tényezőket, miközben az elmúlt 11 évben maga a kormányzat gyakorolt nyomást változatos eszközökkel az igazságszolgáltatásra, és kezdte ki annak autonómiáját – az Országos Bírósági Hivatal elnökének ellenőrizetlen túlhatalmától kezdve a bírósági döntésekkel kapcsolatos kormányzati lejárató kampányokig.

A közbeszerzési rendszer torzulását a testreszabott eljárások okozzák

A közbeszerzések terén a fő problémákat a kormány megfelelően nevesíti, és elismeri az Európai Bizottság által évek óta felvetett problémákat. Egyetértünk azzal, hogy a dokumentum fő célként a verseny fokozását tűzi ki, és ezzel kapcsolatban kiemeli az egyajánlatos közbeszerzések magas arányát. Az okok beazonosítása már megkérdőjelezhető a Transparency szerint, a megoldásukra tervezett intézkedések pedig nem alkalmasak a magyarországi közbeszerzési rendszer működésének megreformálására. A HET elsődlegesen kutatásokat, módszertani útmutatókat, esetlegesen jogszabály-módosításokat irányoz elő. A terv fel sem veti, hogy a közbeszerzés területén azért nincs nagy verseny, mert számos eljárás „testre szabottan” zajlik, és nincs hatékony és független ellenőrzési és jogorvoslati mechanizmus. Emiatt a közbeszerzési rendszer és az azzal részben átfedést mutató uniós pénzosztó mechanizmus Magyarországon súlyosan torz. 

Valós előrelépés a hálapénz visszaszorítására 

A Helyreállítási Terv az egészségügyi hálapénz jelenségét azonosítja kiemelt vesztegetési területként. A szervezet egyetért azzal, hogy a jelenség káros és tömegesen elterjedt, továbbá azzal is, hogy a Btk. év elejétől hatályos módosításai kriminalizálták a hálapénz adását és elfogadását. Csakhogy a HET az egészségügyi korrupció egyéb, például a beszerzések terén tapasztalható formáinak a létezését is csak közvetetten ismeri el.

A Transparency véleménye szerint az államhatalom egyáltalán nem vet számot a saját felelősségével a kialakult rendszerszintű korrupciót illetően. A szervezet részletes állásfoglalása itt olvasható.

Transparency International: A magyar kormány Helyreállítási Terve nem csökkenti érdemben a korrupciót
Source:
Source 1

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here